Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A módszerről

Mindannyian tudjuk, hogy családunk erősen hat az életünkre, ám nagyon keveset látunk abból, hogy hogyan.

Mindannyian érezzük, hogy problémáink, nehézségeink, testi-lelki megbetegedéseink forrása nem kizárólag saját életünkben keresendő.

A családot a közös lélek mozgatja, amely igen távoli vagy rég elhunyt családtagok sorsa közt is szoros kapcsolatot teremthet. A családtól kapjuk az erőt, a lehetőségeket, a korlátokat. Sok terhünket saját életünkben szedtük magunkra, ám egy másik részét a család vagy egyes tagjai iránti hűségből hordozzuk, anélkül, hogy sejtenénk. A család megtart vagy kitaszít, erőd ad vagy gyengít, gyógyít vagy megbetegít. Mindennek az alapja a szeretet, a kötődés mélysége.

 

Kik tartoznak a családhoz, ehhez a közös családi lélekhez?

Először is a szülők, hiszen ők a család megalapítói. A nagyszülők, dédszülők és így tovább. Ha csak 5 generációt számolunk, akkor 62 ős élettörténete, tapasztalata, öröme, bánata, szenvedése sűrűsödik össze ebben a közös családi lélekben. A család lelke több generációra is visszanyúlik, különösen ha nehéz sorsok ( kirekesztés, tettes-áldozat, öngyilkosság ) voltak a családban.

Hozzánk, a kibővített családba tartoznak még a testvérek, féltestvérek, nagynénik, nagybácsik. Családtagjainkon keresztül hozzánk tartoznak olyan személyek, akik fontos szerepet játszottak őseink életében. ( előző házastárs, tettes-áldozat ). Ha a mi őseink között volt valaki, aki áldozattá vált ( gyilkosság, erőszak, baleset ), akkor a tettes is a mi rendszerünk része lett és ez fordítva is igaz, ha tettes volt valaki akkor az áldozat lett a családi rendszerünk része.

Sokszor tudattalanul vagyunk lojálisak őseinkhez, hordozzuk magunkban az erős vágyat, hogy utánozzuk őket érzéseikben, viselkedésükben. Ha valaki nagyon kötődik egyik őséhez a saját életében gyakran hasonló érzéseket él meg és hasonlóan alakul a sorsa is.

Ez a kötődés gyakran sajátos, de ismételten visszatérő, rögzült mintát mutat. Ezek a minták több generációkon is átívelnek, ismétlődő, visszatérő megoldásmódok, melyek hajlamosak megszilárdulni, állandósulni.

Ezek a minták akár pozitív, akár negatív példaként jelennek meg hozzá viszonyítva határozzuk meg magunkat, vagy mert követendőnek tartjuk vagy mert elkerülendőnek.

Ezeket az ismétlődéseket úgy lehet oldani, ha megkeressük a rendszerben az ismétlődés, mintázat forrását. Ha megtaláltuk a mintázat gyökerét akkor tudjuk azt elengedni és újat használni.

 

A család egy energetikai rendszer és mint minden rendszerben itt is vannak szabályok, törvények. Hellinger a „szeretet rendjének” nevezi őket.

Ezek a rendek szigorú törvények, melyek biztosítják a zavartalan működést, fejlődést, és azt, hogy az egyensúly meglegyen. Ha ezt a rendet valaki megszegi, akkor az generációkon keresztül végighúzódó negatív hatást vált ki, rendszerhibához, ismétlődéshez vezet.

 

Az odatartozás joga

Ez az egyik alaprend. A kibővített család minden tagjának egyenlő joga van az odatartozáshoz függetlenül attól, hogy mit tett vagy mit nem tett. Akik a családhoz tartoznak meg kell kapniuk az őket megillető helyet és tiszteletet.

Ez a jog sérül a leggyakrabban.

Például van, hogy valakit ténylegesen kitagadnak, mert a család morális értékeinek nem megfelelő dolgot követett el. Vagy ha valakinek az elvesztése annyira fáj, hogy inkább nem beszélnek róla. Így fordulhat elő például, hogy egy korán meghalt gyermek emlékét kiszorítják a családi emlékezetből úgy, mintha soha nem is létezett volna. Az utána született gyermek így nem tud róla, hogy van egy idősebb testvére.

 

A hely törvénye

A család minden tagjának megvan a maga helye.

Ezt a helyet az érkezési sorrend dönti el. A sor végén mindig a később érkezett áll.

A szülők magasabb helyen állnak, mint a gyerekek, hisz nélkülük meg sem születhettek volna. Ez akkor is érvényes, ha a gyermek örökbeadott.

A hely törvénye nemcsak függőlegesen szabályoz, hanem vízszintesen is. Így a gyerekek születési sorrendje fontos. Az előbbi példában, ha a másodszülött nem tudja, hogy előtte már volt egy testvére, azt hiszi, hogy elsőszülött, így nem az őt megillető helyen van. Ez vonatkozik a házasságokra is.

Az első házasság magasabb szinten van, mint a második. Az első feleség vagy férj helyét tiszteletben kell tartani, függetlenül attól, hogy mi vezetett a váláshoz. A hely törvénye azért fontos, mert az előbb érkezettnek több joga van.

 

A kiegyenlítődés törvénye

Ez egy alapvető elem az emberi kapcsolatokban.

Ha valamit kapunk, legyen az jó vagy rossz, adósnak érezzük magunkat. Ezért az a dolog rendje, hogy tudjuk viszonozni. Ha ez nem történik meg, megbomlik az egyensúly, ami a családi rendszerre kihat. Egy jó kapcsolat titka az - mondja Hellinger -, hogy a jót mindig egy kicsi többlettel viszonozzuk. Ezzel serkentődik az adás-kapás mozgása, ami a jó viszonyok alapja.

Ez a rend az azonos generációhoz tartozó felek között igaz.

 

Kinek érdemes a családállítást kipróbálni?

Szinte mindenkinek.

Bepillantást nyerhetünk a párkapcsolatunk elakadásaiba, gyermekünkkel való küzdelmeink hátterébe, munkahelyi konfliktusainkba és közelebb kerülhetünk önmagunkhoz.

Mindenképpen érdemes állítani annak akinek

-nehéz gyermekkora volt

-problémás, konfliktussal teli a kapcsolata szüleivel, testvéreivel

-a családban ismétlődő sorsokat fedezett fel

-sokadik párkapcsolat siklik félre szinte ugyanúgy

-döntési nehézségei vannak

-félelmei vannak a gyermekvállalással

-önbizalom, önszeretet, önismeret, önelfogadás hiánya

-ismétlődő munkahelyi problémái vannak